Egy szál boxerben
Ülök a képernyő elébe
S írom e sorokat
Figyelmem elvonva
Dolgozik valami fátyol agyamban
Alkohol-szag orromban
S izét érzem torkomban
Gondűző borocska
Ringat engem álomba
Ez van, az van, mi van?
Nem értem teljesen
Tisztán, figyelmesen
Hallgatom, de nem értem
Mit a világ mond nékem.
Tán jobb is így, tán könnyebb
Ha az egészet fátyollal fedem
S teszem az eszem
Hogy nem merem s nem értem
Amivel itat a világ
S körém fogja mámorító szagát
Te részegítő, te butító
Te sorsokat fordító
Kárörömmel röhögöd
Hogy szennyed böfögöm
Nem emészthető, te is tudod
Széttöröm émelyítő poharod
Kiöntöm, elvetem
Véged, Én győztem.